Csak egy a sok közül
Minden reggel ugyanaz a megszokott hely,
A szürke falak között a megkopott szenny.
Egy hely mi ismert, de sok ismeretlennel,
S te ott csak egy leszel, se több, se kevesebb.
Néha találsz ismerőst, s akkor boldog vagy,
Hogy nem egyedül kell várakoznod ottan.
Senki nem gondolkodik hosszasan Róla,
Csak keresztülmennek ott sokan naponta.
Te is arra jársz még szürke napjaidon?
Mert tudod, ott idegenek vannak. S így jó?
Miért mész arra, hol nem csicsereg madárka?
Miért jó beleveszni a nagy sokaságba?
2010.11.23.(kedd)
|