Egy estém
Leülök a kályha mellé, s gondolkodom,
Nézek ki az ablakon, át a házakon.
Odakinn a szél játszik mindennel,
Idebenn a jóleső meleg a testemmel.
Egyedül vagyok. Egymagamban iszom a kakót,
Csak a kutya hangját hallom néha, hogy csahol.
Forró bögre jólesik szétfagyott kezemnek,
Lábamnak a puha takaró, mit magamra terítek.
Még bele sem mélyedek gondolataimba,
Máris hallom, hogy autó áll meg az udvarban.
Gyorsan kiiszom bögrémből a kakót,
S visszarakom a helyére a takarót.
Felszaladok nagy sebesen az emeletre,
De előbb leoltom a lámpákat, hogy észrevétlen legyek.
Átöltözöm gyorsan a pizsamámba,
S bebújok a jó meleg ágyacskámba.
Úgy teszek mintha már régóta aludnék,
Hogy ébren voltam, nehogy észrevegyék anyuék.
2009.10.28.(szerda)
|